Nem taktika kell. Valami egészen más.
Hadd világítsam meg egy egyszerű példán keresztül.
Mondd meg nekem, taktikára lenne szükségem ahhoz, hogy azonnal eldobd magad ahogy találkozunk és le akarj velem feküdni?
És ez a taktika olyan lenne, hogyha odamenne hozzád bármilyen másik (nem teljesen gáz) pasas, ugyanez történne?
Ha létezne ilyen taktika, a bombázókat tenyészteni kellene, mert nem lenne elég belőlük a világon, hogy a sok kanos faszi igényeit kielégítsék.
Természetes, hogy nem létezik ilyen taktika.
Ahogy nincs olyan taktika, amitől azonnal „elolvadsz” ugyanúgy nincs ilyen taktika arra sem, hogy egy pasival történjen meg ugyanez.
Sok nő mégis ezt keresi az igazi megoldás helyett. De mielőtt elkeserednél…
Van ami tényleg hat
Ez nem egyszerű taktikázás, és nem fogja egycsapásra megváltoztatni a férfi viselkedését.
Azonban sokat segít, hogy elérd a célod, bármi is legyen a helyzet.
Láttad már biztosan azt, hogy vannak egyes nők, akikre a külsejüktől függetlenül buknak a férfiak. Ezeknek a nőknek valahogy olyan kisugárzásuk van, aminek kevés férfi tud ellenállni.
Például Plutarkhosz így ír Kleopátráról:
„A külseje önmagában véve nem volt igazán figyelemre méltó. Lényének kisugárzása tette olyan ellenállhatatlanná. Megkapó személyisége elbűvölő beszédstílussal párosult. Intelligenciája és mondanivalója megbabonázta a hallgatóságát. Már az maga volt az öröm, ha a hangját hallotta valaki.”
Történelmi tény hogy Actiumi tengeri csatában Antonius és Kleopátra seregei Octavianus-sal álltak szembe. Az ismert legenda szerint, Kleopátra viszont harc nélkül elmenekült. Mivel félt Antonius haragjától, a sírboltjába vonult és a halálhírét terjesztették. Amikor Antonius megtudta Kleopátra halálhírét, öngyilkos lett.
Ez aztán a befolyás egy férfi felett!
És ha hiszed, ha nem, erre szinte bármelyik nő képes lehet ma is.
Mégpedig azért, mert a férfiak egy „bizonyos” módon vannak felépítve. Azok a nők akik tudják ezt, képesek úgy viselkedni, hogy a férfiakat levegyék a lábukról.
Hogyan viselkedjen egy nő?
A férfiak elméje teljesen másra reagál mint egy nőé. Ennek a legjobb példája az, hogy számtalan nő imádja a szappanoperákat, azonban a férfiak legtöbbje, rettenetesen utálja.
Ez mindössze abból adódik, hogy a szappanoperák írói, tökéletesen ismerik a közönségüket. És kimondottan nőknek írják.
Egyszer találkoztam egy venezuelai forgatókönyv íróval aki számos sorozatnak írta meg a forgató könyvét. Bár nem volt fiatal férfi, de mit gondolsz, mennyire értett a nők nyelvén? Mennyire volt vonzó? Jól sejted, nagyon is.
De gondolj bele ebbe az érdekes ténybe. Ha a szappanoperák ennyire betalálnak a nőknél, és ezt a férfiak ennyire utálják, akkor mekkora a különbség, a férfi és a női elme között?
Bizony, hatalmas!
Ezért ha úgy viselkedsz, ami a te elméd szerint helyes, olyan leszel mint egy szürke egér. Hiszen pontosan ugyanúgy viselkedik ezer más nő is. Semmi különbség nincs.
Miközben azt hiszed, hogy amit csinálsz valami extra és egyedi, mert belőled fakad, addig a pasi már ezerszer látta ugyanazt más nőktől.
Ráadásul ez a viselkedés, messze nem olyan amire egy férfi azt mondaná, hogy ez egy vonzó nő.
Tehát a folyamatos viselkedésed a kulcs ahhoz, hogy egy férfi lássa benned azt az ellenállhatatlan nőt, akire mindig is vágyott.
De mielőtt még kérdeznéd…
Nem kell megváltoztatnod a személyiséged
Sőt súlyos hiba!!
Ugyanis néhány nő azt hiszi, hogy más nőnek kellene lennie ahhoz, hogy elérje egy férfinál amit szeretne. Ezért próbálkozik hatástalan taktikákkal.
Figyelj! Attól, hogy megtanulsz főzni, csak jobb szakács leszel, de nem változik a személyiséged, igaz?
Ugyanígy nem változik a személyiséged attól, hogy nem csinálsz hülyeségeket, amivel elijesztenél egy férfit.
De változnod kell, hogyha meg szeretnél szerezni egyet.
Kit tartanak jó nőnek a férfiak?
Azokat a nőket, akik egy férfi elme szerint az ideális párjuk lenne.
Nincs más dolgod, mint az, hogy a viselkedéseddel kiemeled azokat a tulajdonságaidat, ami a férfi számára fontos.
Az, hogy megtartod a saját személyiséged, az egyik legvonzóbb tulajdonság egy férfi számára. Nagyon kevés ember meri ma őszintén vállalni, hogy ki is ő valójában.
Ezért ne változtass a személyiségeden és ne is taktikázz. Egyszerűen csak mutasd meg, hogy te vagy az ideális nő egy férfi számára.
Így majd le sem tudod vakarni őket. Egyetértesz?
Írd meg a hozzászólásokhoz a véleményed, vagy azt, hogy te milyen működő módszereket ismersz!
Hozzászólások
Akkor itt, ennél a cikknél
Akkor itt, ennél a cikknél elmondanám a saját "problémámat". A "randizási szakasz" alatt tudok általában "laza" lenni. (Igen, amíg kb. 2-3 pasi/férfi "szédítve" van.) Ez tart az első pettingig, szexig. (Ugyanis addig még nem történt semmi, ergo nincs kötelezettség semmire. Szerintem ők is randiznak addig még másokkal sokszor.)
Viszont mihelyst "letettem a voksom" egy valaki mellett, kezdődnek a "problémák". Olyankor már tisztességtelen lenne másokkal is találkozgatni meg ilyenek. A férfi meg akkor is várná, hogy ne kelljen felelősséget vállalnia. De onnantól már én sem állok/állhatok hozzá ugyanolyan lazán...(nem is szeretnék, mert azzal magamat nézném le. ) Vagyis magyarán: ha már van szex, onnantól már azért az egy alakuló párkapcsolat. (Nem játszunk "barátság extrákkal" című, idiótának nézzük a másikat ...dolgot.)
A probléma az, hogy szexre,
A probléma az, hogy szexre kerül a sor, mielőtt „meghatároznád” az értéked. Ez nem azt jelenti, hogy megmondod neki mit akarsz, hanem azt, hogy annyira értékesnek tart, hogy nem kell neki más.
De ameddig ez nincs meg, a szex nem oszt nem szoroz. Attól, hogy volt szex, még ugyanúgy csak az egyik vagy sok közül. Helyettesíthető.
Ha med tudod határozni az értéked, nem lesz többé ilyen problémád.
Köszönöm a segítséget és a jó
Köszönöm a segítséget és a jó tanácsokat. :)
Taktika
Sziasztok!
Taktika? Hm ez jó!
Mindenek előtt egy nő legyen nő!
Kedves, mosolygos, közvetlen!
Másodszor legyen tartozkodó, megközelíthetetlen annak a férfi részére akit kiszemelt magának.
Harmadszor, nemszabad a többi férfiaknak hátat fordítani.
A kiszemeltnek ez egy kíhivást jelent!
Negyedszer, a kiszemelt férfi megtartása az hogy kétségek közt kell hagyni, játszani kell azzal hogy van nála jobb,
de vigyázzat túlzásba nem szabad vinni.
Válasz
Nekem pont ez utobb leírt "taktikázás" nem jött be a kiszemelt pasinál. Szerintem bár belátta az értékem, a gondolat sem tetszett neki, hogy olyan laza és szabados vagyok. 2hónap után annyira ráfeszült erre, hogy elbizonytalanodott és szétmentünk. Azt mondta teljesen mások vagyunk, ezért nem kellek. 3hónap eltelt és én még mindig visszacsinálnám, pedig valamennyire igaza volt, másmilyenek vagyunk, de műkődött a kémia és szeretem. Ő miert nem tud elfogadni? Még beszélünk néha, az ágyban szívesen találkozna velem újra, és én is...Mit csináljak? Csaknem dobhatom oda neki magamat csak úgy?!
Kedves Niki, sajat
Kedves Niki, sajat tapasztalatbol mondom, az a pasi akinek nem kellesz, de utana még osszejarkalna Veled mondvan h az ágyban jól működnek a dolgaitok; az soha az életben semmikor nem akar Veled többet és soha az életben nem lesz belőle kapcsolat. Ő pontosan érzi h mit érzel iránta. Tanulj az én hibámból belementem ebbe, végigzongoraztuk ugyanezt 8 honap rohadt nagy szenvedéssel járt ez nekem (neki nem, nyilván) aztan mikor végül egyetlen egyszer lefeküdtem vele egy pillanatra láttam az arcát : rá volt irva "semmit nem érzek de most egy jót ürítek " kíméld meg magad ettől ha szereted. Én végül saját magamat a hajamnál fogva cibáltam ki, megszakitottam vele minden kapcsolatot minden kommunikáciot mindenhonnan töröltem és hónapok távlatában látom mennyire jól tettem. Soha nem akart tőlem semmit, sőt közben kiderült h mellettem párhuzamosan volt vkije csak a nő megszívatta...
Plusz ezen felul a rafeszult
Plusz ezen felul a rafeszult erre es elbizonytalanodott, meg Teged tart szabadosnak a pofatlansag csucsa, volt képe Rádkenni hogy Te vagy az oka annak h ő ki akart belőle lépni.
taktika
Nem minden Nő lehet mosolygós vagy közvetlen, vagy éppen kommunikatív...Ha ez kell a pasinak és a nő nem olyan hát akkor így járt...Jóduma hogy kisugárzás, meg no sex, és akkor nyert ugye van. Nem hiszek ebben. Gyakorlatilag már nagyon semmiben, de én megtehetem 55 évesen :)
Válasz
Kedves Niki!
Az idő múlásával már nincs szűkség taktikára. Olyankor már a nőnek el kell dőnteni mit szeretne, és abba az irányba lépéseket kell tenni. Az igaz, nem szabad csak úgy odavetni egy nőnek magát, egy nőnek legyen tartása! Vissza szeretnéd hodítani akkor egy kis női praktika kell, változtatni esetleg az öltőzéken, vagy a hajon, lényeg hogy látványos legyen.
Nem hiszek ebben!
Szerencsére nem vagyunk egyformák!
Nem szabad feledni semmit, hinni, bízni, és remélni mindig kell! A kor nem mentség semmire! Nem szabad kishitűnek lenni! Egy jó tanács: Minden reggel és este a tükőrbe nézni, és aztondani hogy én is érek annyit mint bármelyik nő! És igen nekem is sikerülni fog!
Elnézést ha sértő voltam.
Nem is tudom ... Probálkozok
Nem is tudom ... Probálkozok a taktikával, kisebb nagyobb sikerrel, de valahogy úgy érzem ez nem én vagyok . És ami nem én vagyok akkor nem érzem jol magam a bőrömben:( Nem tudom miért nem tudnak elfogadni olyannak amilyen vagyok, hisz első perctől kezdve magamat adom. Való színű ez az ami unalmassá válik egy idő után.
Taktika:szerintem felesleges
Taktika:szerintem felesleges,ha már játszom,kiderül és az gáz.
Ha nem jön be a szöveg,maga az ember külseje max. beszélgetek,ha van téma.
A pasi hangja döntő.
Szimpatikus vagy sem,ugyanez a kézfogása,egész lénye..
Kémia van,létezik és döntök hogyan tovább..
Korábbi éveimben nem
Korábbi éveimben nem taktikáztam. Ha sikerült becserkésznem a pasit, sikerült, ha nem,akkor meg konstatáltam, hogy nem vagyok éleg szép/csinos/bögyös.., vagy épp túl okos/vicces/eredeti vagyok hozzá.
Mostanság sem jellemzőek a taktikák. Vagy inkább nem annak hívnám- Vannak, illetve próbálok kialakítani módszereket pl. arra, hogy előbb határozzam meg az értékem, és csak utána adjam oda magam neki. Vagy, hogy bebizonyítsam, hogy én vagyok az a NŐ, akire vár.. Persze nem görcsösen, az sose ment. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a kezdeti keresőfalsok után egy tudatosabb szintre próbálom felhozni a párkapcsolati működéseimet. És főleg nagyon figyelek, hogy sose borítson be a rózsaszín köd. :)
Kedves Müller Péter!
Kedves Müller Péter!
Ezek szerint, nincs más dolgunk, mint az, hogy a viselkedésünkkel kiemeljük azokat a tulajdonságainkat, ami a férfi számára fontos.DE MIK EZEK A TULAJDONSÁGOK,AMIK A FÉRFINEK FONTOSAK ?
Ha magamat adom, megijednek.
Ha magamat adom, megijednek. Határozott, vidám, extrovertált egyéniség.
Én úgy érzem nem szeretik ezt. Olyat szeretnek aki kirakat és hallgat. Aki határozott , határozott elképzeléssel, még határozottabb FÉRFIvel akire "fel nézhet"..... nos rázós terep.
Ez az én gondom is.
… és hogy is mutatom meg, h
… és hogy is mutatom meg, h én vok az ideális nő számára??? …
Kedves Péter, egy picit most összezavarodtam...
A leckéid Péter eddig leginkább arról szóltak, hogy a férfiak teljesen mást szeretnének látni és kapni, mint amit mi nők ösztönösen adnánk annak, aki fontos nekünk. Legalább is én így értelmeztem. Vagyis... ne mutassam ki az érzelmeimet, mert az terhes neki. Ne tudassam vele, hogy komolyan gondolom a kapcsolatot, mert ő egy felelősség nélküli vidámparkot akar. Adjam elő neki a laza, semmit sem komolyan vevő, játszadozó "rossz lányt", mert az ilyen nőkért odavannak. Mellesleg én is így látom sajnos, hogy addig vannak oda, legalább is ritka kivétellel, amíg nem veszem őket komolyan. Most meg azt olvasom, hogy adjam saját magam, mert az őszinteség a legvonzóbb. Most akkor hogy is van ez??? Az előttem hozzászóló lányokhoz hasonlóan engem is nagyon érdekelne, hogy mik is azok a tulajdonságok amikre annyira gerjednek, és hogyan is mutassam meg a kiszemelt pasinak, hogy én pont olyan vagyok? Természetesen mindezt taktikázás nélkül, önmagamat adva, nyiltan és őszintén???
Nem egyáltalán nem erről van
Nem egyáltalán nem erről van szó.
Gondolj bele, hogy a tananyagban van olyan rész, ahol pontosan az érzelmek kimutatása a lényeg.
A helyzet az, hogy nem a személyiségedet, kell megváltoztatnod, vagy nem vissza kell fognod magad, hanem férfi kompatibilissé tenni.
Olyan ez, mint a csatlakozó a tévédhez. Sok különböző csatlakozó típus van, de az adott lyukba, csak egy bizonyos fajta illik. Pont ilyen csatlakozót alakítsz ki a Hottie esetében is. A kép ugyanaz, csak a csatlakozó lesz más.
Hiába!
Hiába a jó csatlakozó,egy-egy férfinak sok csatlakozó jut!
4évig csatlakoztunk a pasival,aztán ki derült hogy mással-másokkal is csatlakozik !Mit tegyünk ilyenkor?Hunjuk be a szép szemünket,és nyeljük le a békát?Kaparjak nála ezerrel,hogy én legyek a leges leg jobb csatlakozó a számára?Elfogadtam őt -ő meg engem/ez látszat volt szerintem/Nem volt elég hogy elfogadtam úgy hogy van asszonya?Mikor meg tudtam hogy nem csak én vagyok neki az asszonya mellet,egy világ omlott össze bennem!Nos akkor most mit csináljak?Keressek egy másik csatlakozót ?És ha ő is olyan?Nincs semmi féle taktika,Gerincesség kell mindenhez+öszinteség !De ilyen nincs a férfiak között,elégedetlenek!
Napraforgó...
Napraforgó...
Nálam nagyon hasonló volt és szerintem van is a helyzet.
Tetszik, ahogy írod... Csatlakozott hozzám, de volt mellette két külön kis cstlakozó is... Egy 7 és 10 éves kapcsolata, úgy, hogy még nős volt...akkor...Aztán itt ragadt nálam, de azóta is csatlakozik más nőkhöz. Nálunk mér az van, hogy ki tudja jobban "átbaszni" a másik agyát.., Bocsi a vulgáris kifejezésért. Soha nem szoktam csúnyán beszélni, de ez a pasi????? kihozza belőlem....:)))
Lányok
Irányelv:"Ne azt nézd mit mond,hanem azt,hogy mit csinál".Amennyiben tudjátok,hogy az asszonyka mellől megy hozzátok,miért gondoljátok,hogy csak ti vagytok vagy nem lesz más??Ha a feleség nem tud "még" róla,akkor veletek legalább őszinte kihez megy haza,de nem mondja meg nektek sem,hogy van új csaj a képben,ugyanerre a mintára.Mondhatja,hogy:"Nekem te kellesz",meg "Nem működik vele"stb.,de az igazság az,hogy már őt is csalja,ez a tett,amit csinál,ami jó egy ideig,mert veletek van,de ha más is a képbe kerül már olyan szar,mint az asszonynak,aki megtudja...és igen,neki meg ti vagytok a "ribik" akivel megcsalja őt,ahogy nektek az a 3.,4.,...akivel még rajtatok kívül van.Ez mind előre borítékolható,ha figyel valaki,legalábbis az esetek 99%-ban.Mikor megalkudtok,hogy kell így is a pasi "asszonykával együtt", akkor ő azt vonja le már az elején,hogy nem érdekel,szemet hunysz minden felett és akár igaza is van, amennyiben nem jelented ki,hogy záros időn belül döntsön.
Az ilyen lúzer pasi után nem kell kaparni,csak kidobni a francba.Ha a következő pasi is ilyen lenne,korán fel kell ismerni,nem pazarolni rá felesleges időt.
:)
Mindig csak azon a lelki szinten levő férfit vonzzuk magunkhoz, amilyen szinten mi is vagyunk., saját tapasztalat. Érdekes, hogy állandóan arról van szó, milyennek kell lennie egy nőnek, hogy bukjon rá a pasi. Megfordítom, milyennek kell lenni egy jó férfinak, hogy bukjon rá a nő?? Sajnos a mai felgyorsult világban ki kell mondani, hogy nincs is igazán férfi, csak egy csomó rohangáló óvodás, aki az esetek többségében csak szexre használja a nőket. Ugyanez nőkre is igaz! Mivel a hagyományos értékrend teljesen felborult, ezért - pedig nem akarok negatív lenni- a szabadelvű társadalom egyenes függvénye, hogy nagyon sok a szingli nő és férfi. Inkább arra kell hajtani, hogy megtaláljuk lélektársunkat, mert csak azzal együtt szól szépen a "zene", a többi csak üres próbálkozás vagy maximum tapasztalatcsere. Ágicával egyetértek, valóban addig vannak oda a férfiak, amíg nem vesszük őket komolyan, utána menekülőre fogják. Ezt megérzik a morfogenetikus mezőn keresztül. Ha a nő nem görcsöl rá és magát adja, lesz ahogy lesz alapon, akkor nem fogja később csalódás érni! Mindig az van előnyösebb helyzetben, akinek kevésbé érdekében áll a folytatás.... :) Nem szabad, hogy érezze, hogy nagyon akarod! Akkor sikerül!
Taktika?
Kedves Péter!
Én nem vagyok a taktika híve, ugyanis az egy szerep, amelyből az, aki játssza könnyen kilendülhet. Szerintem azt kell tisztázni első sorban, mit keres egy nő, szexpartnert, vagy férj alapanyagot. Ehhez kell arányaiban mérni azt,, ki mennyi erőfeszítést ér el. Én több sikertelen randin voltam, az első húsz percben feltudtam mérni ki - kicsoda és nem is tévedtem. Én könnyű kalandot nem kerestem, mivel eleve stresszes az életem. A randikon ha kb. húsz perc alatt nem kerekedett ki valakiről, hogy ŐT keresem, akkor udvariasan elköszöntem. Én nem adom magam egyből, ha kell a pasi főleg nem, kivárom, hogy felhívjon, keressen és találkozni akarjon velem, de önszántából. Nem könnyítem meg a dolgát., Ha úgy érzi, hogy Ő hódított meg értékesebb számára a préda, mintha oda dobtam volna magam. Az elején felszoktam vázolni magamról és a jövőről egy képet, amibe vagy bele tudja képzelni magát az adott férfi, vagy nem. Ha nem tudja, akkor nincs közös jövőnk, ugyanis vissza felé nem akarok menni, csak előre. Aki velem egy csónakban akar ülni, annak egy irányba kell velem eveznie. A másik módszerem az, hogy a szüleiről, családjáról beszéltetem, mivel a konfliktus megoldó képességet és a szeretetre való képességet gyermekként tanulják az emberek, ha harcban van a világgal és önmagával valaki ritkán képes kiegyensúlyozott, meleg légkörű kapcsolatra hosszú távon.
Lehetett volna belőle valami?
Nem tudok taktikázni, nem tudok nem önmagam lenni. Hamar szerelembe esek, ha valaki megtetszik, és érdemesnek találom rá, de nehezen tudok a sorok között olvasni, hogyha nem stimmel valami a pasinál. És persze nem tudom lazán venni az egészet, hiszen társra vágyom. Kicsit lassan oldódok, kell hozzá két három találkozás, hogy el tudjam engedni magam, bár a humor előtte is jön, csak egy kicsit be vagyok feszülve az elején. Próbálom betartani, hogy: "Ne azt nézd mit mond,hanem azt,hogy mit csinál", de most is túl későn esett le, hogy mi a helyzet. Balatoni nyaraláson mondott viszlátot a férfi, akivel három hónapja ismerkedtem. Nem lakunk túl közel egymáshoz, ezért hétvégenként találkoztunk, ki is fejezte, hogy mennyire jól érzi magát velem, kirándulásokat tettünk, ahol rengeteget tudtunk beszélgetni, megismerni egymást. Ő keresett. Naponta. Nem lógtam rajta. Harmadik randinál bemutatott a családjának (szülők, testvér). Az, hogy másfél hónap ismerkedés után ő még az én családommal nem akart találkozni, magyarázható volt azzal, hogy még nem komoly a kapcsolatunk, szex nem volt köztünk. Ő akart velem nyaralni. És mindketten nagyon vártuk. Kimaradt három hét a nyaralás előtt, munkája miatt nem tudtunk találkozni, majd amikor már lehetett volna, akkor is csak 3 nap múlva jött. Ez volt az első jel. És akkor, a találkozásnál megtörtént a szex is. Pár nap múlva, a nyaralás második napján közölte velem, hogy nem egyezik a belénk írt kód, és nincs meg nála a szikra. Akkor miért keresett naponta? Miért mutatta azt, hogy érdeklem? Miért vitt el (többször is) a családjához? Utólag rájöttem, hogy mielőtt megtörtént az első szex, már másfelé keresett... (Nem tudom, előtte is, vagy csak akkor...) Az utolsó hétig azt hittem, minden rendben, a nyaralás óta pedig csak egy üzenetet kaptam, hogy én már csak a múltat jelentem neki, előre néz. Pedig a beszélgetésnél még azt mondta, hogy bár ezt érzi, szeretne még találkozni, hátha változik benne. Mit rontottam el? Vagy csak nem ő volt a megfelelő férfi? Nem volt rossz megérzésem, csupán a három hét távollét után. Számított, hogy elmondtam, számomra viszont többet jelent? Lehetett volna más a történet vége?
a férfiak érdekesen gondolkodnak
Ahogy leírtad a történeted kicsit hasonlít egy korábbi kapcsolatomhoz. Ebben is kitűnik, hogy milyen érdekesen gondolkodnak. Ahogy írod még együtt voltatok, ő már mást keresett. Valószínűleg már tudta jó előre, hogy nem te leszel számára az igazi, de azért a kalandot veled nem mondta volna le, sőt a szexet még annyira sem. A férfiak megérzik, hogy egy nő mikor habarodott beléjük, és ezt ki is használják. Ez történt nálatok is. Nagy a valószínűsége, hogy ez a férfi még vadász üzemmódban van és nem érett egy komolyabb kapcsolatra. Sose bánd, fel a fejjel, majd jön egy igazi férfi számodra is! :)
A szexel lehetett valami
A szexel lehetett valami probléma ha az után rögtön lelépett
Barát
Szia! Miért van az h bennnem minden pasi csak a barátot látja és nem a nőt? H tudok ezen változtatni?
Nem volt taktika
Kedves Péter!
Én most a legutóbbi történést szeretném leírni. Régóta nézegettem a férfit és utólag kiderült, hogy ő is engem. Hónapokig nem történt semmi, egyszer viszont volt egy "kedves" összeköszönés, ami változtatott a helyzeten. Megkerestük egymást és elkezdtünk beszélgetni. Kb. a 2 mondat után elhívott randizni. Minden tök jól működött a randi előttig is, beszélgettünk, sok közös téma volt és nem volt ilyen kínos vagy nyögvenyelős. Ő is tök laza volt és én sem feszengtem egy percig sem. Kicsit a randi előtt persze mert nagyon tetszett nekem és rég volt ilyen- de ezt azt gondolom természetes. Meg volt a randi, minden jól sikerült, semmi hibát nem találtam benne. Nem volt benne semmi taktika csak természetesen jött minden. Utána is végig gondolva, úgy voltam vele, hogy tök jó, hogy randiztam ezzel a pasival, mert nem is gondoltam eddig igy rá. Nem akartam ebbe többet belevinni, mint hogy jól érzetem magam és jó lenne továbbra is. Ezzel szerintem ő is így volt. Minden jól ment ezt követően is, minden nap beszéltünk kb. nonstop(reggel már ő irt-jó reggelt stb.), nem volt ez sem erőltetett. Találkozgattunk és a 3. alkalommal le is feküdtünk egymással. Ezzel is minden rendben volt, természetes, a másnap reggel is kis idilli reggel. Na és hát kb. ez volt az a pont vagy az ezt követő hetek mikor már az én kezdeti lazaságom, hogy érezzük jól magunkat picivel több lett. Ezt a többet úgy értem, hogy én láttam egy olyan férfit, akivel rég találkoztam már és itt azt értem: jól kijövünk, bármiről tudunk beszélgetni, céltudatos, határozott, nagyon jóképű és vonzódom hozzá. Viszont a szex utáni időszakban, mind a 2nek jöttek sorra a gondok, feladtok, munka stb. Én megtudtam volna oldani és igényeltem volna is ha találkozunk, de ő ezt kevésbé tudta vagy nem akarta. Ez sok kérdést felvetett nyilván bennem és kértem is, hogy beszéljünk erről, mert felnőttek vagyunk és ha nem kommunikálunk akkor elmegyünk egymás mellett. Olyan válaszokat kaptam, hogy sok a feladat és ő sem igy szeretné és tudja hogy ez rossz most, de hetek kérdése és megoldódik minden és higgyem el, hogy jobb lesz minden és csak egy kis türelmet kér. Rendben végül is tetszik, nem nagy kapcsolatra vágytam, miért ne. Újabb találkozások követték ezt, persze szex is volt. Jó volt minden, de személyesen ezekről a dolgokról vagy arról, hogy 1,5 hete miért nem találkoztunk miért van, persze a minden napi csevegés is jócskán lecsökkent. Én mér akkor sem gondoltam, hogy bármiben is taktikáznom kellene, mert nem igy akartam célt érni és nem is tudunk mi lett volna a cél. Én csak tisztán akartam látni. Megint csak jött belőlem a kérdés, hogy mi ez most mit akar. Persze megint, "hogy tudja hogy nem ad bele annyit amennyit kellene, sajnálja, pedig nagyon "bír" - akármit is jelentsen- de annyi minden dolog van körülötte ami lefoglalja és feszülté teszi, de már csak pár hát és tényleg egy kis türelmet kér. Hát őszintén engem ezzel megnyugtatott bár utólag már nem igy gondolom. De én azt gondoltam, hogy ha valaki ilyet mondta, azt nem azt jelenti, hogy menj már a picsába. Én azt is elfogadtam volna, igazából, mert igy tiszta. És én tiszta választ vártam és kértem. Persze beszéltünk ezek után is, nem egésznap de beszéltünk. Majd az utolsó találkán, persze szex, közös nap, minden ok, mint ahogy eddig mindig. És jött a nagy csend! Eltelt 5 nap és nem beszéltünk. Én irtam neki, de annyit hogy hogy van. 2 nap után jött a válasz, hogy hogy lenne, sok dolga van és nem történt vele semmi. Sértettnek éreztem. Belementünk egy beszélgetésbe, ahol kerek perec elmondtam, hogy én mit gondolok erről: szimpatikus, jól érzem magam vele és hogy én nem hagynám ezt, illetve hogy ez volt az a változás amiről beszélt, hogy "már csak pár hét"- mert akkor nem igy jött le. Viszont mondtam neki, hogy jó lenne tudni, hogy ő mit gondol erről. A beszélgetés végére oda jutottunk, hogy az sérelem volt, hogy én kérdezgetem hogy mi van vele, (jelzem 5 nap után, szia hogy vagy?-ennyi volt), miközben tudod, hogy nem ér rá írogatni. Illetve, hogy akkor ő már ezt szerinte nem folytatná, mert nem akar inkorrekt lenni, hogy én várok rá ő meg nem tud válaszokat adni. Őszintén engem az zavar az egészbe, hogy nem egyszer megkérdeztem tőle, hogy mi ez amit csinálunk? És hogy ebszéljünk erről, mert nem akarok vmibe bele menni, aminek semmi értelme-még akkor sem, ha én is lazábban fogtam fel- mint más esetben. De ezekkel a válaszokkal, sajnos egy picit mindig bebiztatott , hogy lehet hogy még vmi jobb is kisülhet belőle. Mit gondolja? Sajnos nagyon bántja az egomat, hogy ez ennyi volt és igy, hogy mikor utoljára személyesen találkoztunk még sem volt benne annyi, hogy inkább ezt mondja a szembe és ne nekem kelljen kikényszeríteni belőle ezeket a válaszokat. Zavar és nem tudom ezt elengedni. Én még most is nekifutni még egyszer, csak a módja nincs meg vagy hogy ez tényleg veszett ügy? Még akkor is, ha hónapokon keresztül nézegetett és ennyire bejöttem neki? Köszönöm:)
A szokásos sztori.
A szokásos sztori. Összefoglalva:
Tetszetek egymásnak, randiztok, lefekszetek, lelép.
A probléma mindig ugyanaz. Nem határoztad meg az értéked, ezért a mély érzelmek csoportja helyett, a szexuális tárgy kategóriába kerültél, és próbál lerázni.
A megoldás az, hogy nagyon megtanulod a Hottie-t és alkalmazod, majd ha nagyon jól megy és még mindig akarod a pasit, akkor az ex visszaszerzése részben leírtak szerint jársz el.
bakker, az én sztorim is
bakker, az én sztorim is majdnem ugyanez. gyakorlatilag ugyanez. csakhogy én kb. mindenkivel így járok vagy ez marad meg az emlékezetemben. miért olyan kib... nehéz megmondani 1enesen a szemembe, hogy pontosan mi van? mikor megmondom, h én az 1enes beszédből értek, és abban sincs semmi, ha mégsem akar engem, csak mondja meg nyíl1enesen. azt tapasztalom, h nem bírnak korrektek lenni. mikor én az vagyok. nálam ez alapvető emberi magatartás is, nem csak férfi-női viszonylatban. mi "az értékem"? ezt nem értem. és nagyon fáj, h mindig 1edül kell lerendezni, kikövetkeztetni, h mi van, és lezárni.
Mintha a saját történetemet
Mintha a saját történetemet olvasnám... majdnem ugyanez.
kérdés
Kedves Péter!
Biztosan nem véletlen,hogy a múlt héten kitöltöttem a tesztet, hiszen pont vasárnap állapítottam meg, hogy valami baj van velem, nem értek a férfiakhoz.
Két dologra jöttem rá:
Az egyik, hogy nálam miért volt az, hogy egy hónapig lelkesedtem valakiért, és aztán teljesen hidegen hagyott. Rájöttem, hogy ez csak szimpla szexuális vágy volt, nyilván kedveltem ezeket a srácokat, de egyik sem volt az igazi. (Legalább értem a férfiak viselkedését:) )
A másik dolog, hogy eddig mindig arra vártam, hogy ők kezdeményezzenek, mert hát én aztán nem fogok, ez is valóban ego kérdés. És tényleg emiatt sokszor nem is ismerkedtem meg azzal a fiúval, aki tetszett, mert egyáltalán nem bátorítottam. Az élet más területein megvan az önbizalmam, működnek is ezek a dolgok, szóval ideje változtatni. Eddig túl komolyan vettem ezt a dolgot, és talán emiatt görcsöltem rá.
A kérdésem az lenne, hogy amikor már randizgatok vele, de még nem volt szex, mi az a pillanat, amikor meghatározhatjuk, hogy mik vagyunk egymás számára: csak barát, vagy már hivatalosan is a barátnője vagyok. Ezt meg kell várni, hogy a férfi mondja ki??? Vagy mi is kezdeményezhetünk erről beszélgetést.
És honnan tudom, hogy a pasi már tudja az én "értékeimet", és kötődik hozzám érzelmileg? Mondja, vagy mutatja vagy honnan?
Válaszodat köszönöm, eddig sokat segítettél, hogy megváltoztassam a gondolkodásomat erről.
A lényeg nem a kimondáson van
A lényeg nem a kimondáson van.
Teljesen mindegy mint mond a pasi, mert nem tudhatod, hogy komolyan gondolja, vagy csak azért mondja, mert hallani akarod.
Azt figyeld meg, hogy a pasi mit tesz meg érted. Ha sok mindent a lehetőségeihez képest, akkor jól alakulnak a dolgok.
Hogyan hozzam a tudomására, hogy többet akarok tőle?
Kedves Péter!
Tanácsra, útmutatásra lenne szükségem. A következő a szitu: hónapok óta együtt dolgozom egy pasival, kedves, vicces, mindenki kedveli. A női kollégák körében népszerű de senkivel sincs közvetlen kapcsolatban. Egy hónappal ezelőttig nem is nagyon figyeltem fel rá, de nagyon rossz időszakon mentem át (betegség a családban, lakásproblémák stb.szval eléggé magam alatt voltam) és egyik alkalommal megkérdezte mi a baj és elmeséltem neki az egészet, figyelmesen meghallgatott, átölelt, vigasztalt és erőt adott. Onnantól kezdve már minden nap közelebb kerültünk egymáshoz. Flörtölünk, ő is mesélt a gondjairól én is vigasztaltam őt, napi szinten puszival üdvözöl és azzal köszön el a munka végén. Ha összefutuk az épületben átölel, becézget, a közös ebédlőben együtt eszünk. Nincs barátnője, másoktól tudom, hogy nagyot csalódott,de hogy társra vágyik, barátnőt szeretne,(mikor erről beszélt a kolléganőimnek, ők egyből elkezdek neki fényezni engem a hátam mögött , hogy számára én lennék a tökéletes barátnő, amire annyit felelt, hogy na igen, nagyon aranyos vagyok és imád... ennyit, semmi többet.)
Érzem, hogy másként néz rám, másként bánik velem, mint bárki mással a munkahelyen, de valamiért nem lép tovább. Nem kér randevút tőlem, nem találkozunk a munkán kívül és félek, hogy kifutok az időből, hogy rávezessem, hogy tényleg én vagyok az ideális számára, mivel felmondott és a jövőhét az utolsó, amit még nálunk tölt. Nem tudom elhinni, hogy pár nap és kilép az életemből és nem látom többet... Vagy ennek a "barátságnak" vagy "kapcsolatnak", ami kettőnk között van esetleg nincsenek is időbeli és földrajzi határai? Vajon akkor is akar majd találkozni, beszélgetni velem, vagy akár többet is, ha már nem leszek nap mint nap a szeme előtt?
Tényleg nem tudom, hogyan mondjam meg neki, hogy találkozni akarok vele azután is, hogy már nem dolgozunk együtt... :-(
Vagy csak mondjak neki annyit, hogy: azért néha lazulhatnánk együtt?
Köszönöm előre is a válaszodat.
Te egyértelmű jeleket adsz
Te egyértelmű jeleket adsz felé?
Szerintem igen
Azt hiszem, hogy ennél egyértelműbb már nem is lehetnék, persze azon kívül, hogy odamegyek hozzá és közlöm vele, hogy "kellessz nekem".... :-/
Ha mindenki másnak feltűnt a munkahelyen, csak neki nem, akkor már tényleg nem tudom, hogy milyen jelet küldjek még felé. Az egyértelmű felajánlkozás nem az én műfajom...
Beszélgetés közben közel állok hozzá, mindig a szemébe nézek és néha megérintem. Úgy gondolom, hogy ebből azért már levehetné, hogy érdekel, nem? Vagy mégis mit csinálok rosszul?
Lehet, hogy feltűnt
Én nem hiszek ebben Csilla, hogy nekünk nőknek kellene kezdeményezni. Ha mindenkinek leesett, hogy bejön neked, akkor biztosan neki is, hacsak nem vak. Azt gondolom, hogy nem neked kellene azon gondolkodnod, hogy hogyan szedd össze őt, hanem neki azon, hogy hogyan szedjen össze téged. Ha nem gondolkodik ezen, akkor barátnak tekint. Lehet, hogy nem érzi a szikrát. Van mikor vki nagyon czuki, nagyon szép, de nem mozgat meg, viszont nagyon kedveljük. Egyébként férfiakkal sokszor megtörténik, hogy nem veszik észre, hogy többet jelent nekik valaki, amíg el nem veszítik. Sztem a legtöbb, amit tehetsz, hogy hagyod elmenni. Ha te lennél a mindene, már tett volna róla, hogy biztosítsa megleszel akkor is, amikor majd már nem dolgozik ott. De még előforduhat, hogy a hiányod egyszer csak rádöbbenti, hogy többet érez baráti érzéseknél. Ennek egy feltétele van, ne tegyél semmit. Ha nem jön, hagyd elmenni. Ha bármit mondasz, hogy kell neked és ő nem érzi jelenleg, akkor már később se marad neki az érzés, hogy ő döbbenjen rá. Én azt mondom engedd el és imádkozz, hogy visszajön Ha belegondolsz, ha magától nem szüli meg, hogy kellesz neki, akkor attól se fogja, ha azt mondod, ő kell neked. A férfiak nem muják annyira. Tudnak tenni azért, aki valóban kell nekik.
Látatlanban nehéz megmondani.
Látatlanban nehéz megmondani. Akkor egyszerűen hívd el valahova.
Van benne valami...
Köszönöm szépen a hozzászólást Viktória. Igazából pont én is erre jutottam, hogy valószínűleg kedvel,vagy, ahogy ő fogalmazott "imád", de semmit nem tett azért, hogy munkán kívül is találkozzon velem, szval szépen elbúcsúzom tőle jövőhéten. Több fórum is van ahol el tud érni, ha akar... Ha meg nem,akkor tényleg nem érez többet barátságnál...
Még azért alkalmazom a tananyagban leírtakat, elvégre pár nap alatt is történhetnek csodák :-)
Drukkolok
Drukkolok, hogy a hiányod rádöbbentse, hogy több ez mint barátság. Csak semmi drámázás, sok kedvesség és türelem.
Azt be kellett látnom:
Azt be kellett látnom: keménynek kell lenni, és ez bizony fáj. Fáj ellenállni a késztetéseknek, annak, hogy fussak utána, kiadjak magamról részleteket, leneveljem a hülyeségeiről (akár akarok tőle vmit, akár nem). De csak kezdetben nehéz...
A pasik nagy része el van kanászodva! Azt hiszik, következmények nélkül bármit megtehetnek, amikor kedvük van, amíg kedvük van. Amint elkezdtem velük úgy bánni, ahogy ők bánnak velem, jött a nagy csodálkozás, frusztrálódás...
- Ha ő 40 percenként válaszol a chat-en, akkor megálltam, hogy én is azonnal válaszoljak. Kérdőn rámpillantott, ideges lett, lement cigizni.
- Ha ő megteheti, hogy eltűnik, akkor én is.
- Ha ő nem állja a szavát, kiszámíthatatlanul viselkedik, akkor legközelebb én is gondoskodtam arról, hogy ne álljam neki a szavam. Ugyanúgy, ahogy ő is tette, ártatlan kifogásokkal kivágtam magam. Ez már nem tetszett, frusztrált lett.
- Ha ő a saját kényelmét helyezi előtérbe, akkor ne csodálkozzon, hogy nekem is a saját kényelmem lesz a legfontosabb.
- Ha ő nem oszt meg velem bizalmas infókat, akkor én miért tenném?
Kedves Sapphire, nekem
Kedves Sapphire, nekem ugyanezek a problémáim, és én is ennek jobbításán dolgozom. Én általában mindenben gyorsan döntök és gyors vagyok, és nagyon nehéz ezekben a helyzetekben számomra várni, türelmesnek lenni, de másként úgy tűnik nem működik a dolog. És néha úgy érzem nekem kell írnom, ami szintén rossz beidegződés, de múltkor például azért írtam én a pasinak, mert tényleg rosszul csináltam valamit, de ettől függetlenül mégsem kellett volna nekem írnom neki ugye?
Kedves Sapphire, nekem
Kedves Sapphire, nekem ugyanezek a problémáim, és én is ennek jobbításán dolgozom. Én általában mindenben gyorsan döntök és gyors vagyok, és nagyon nehéz ezekben a helyzetekben számomra várni, türelmesnek lenni, de másként úgy tűnik nem működik a dolog. És néha úgy érzem nekem kell írnom, ami szintén rossz beidegződés, de múltkor például azért írtam én a pasinak, mert tényleg rosszul csináltam valamit, de ettől függetlenül mégsem kellett volna nekem írnom neki ugye?
Nem akarnak elköteleződni?
Sziasztok,
Örülnék neki,ha picit többet lehetne olvasni arról,hogyan lehet egy teljes értékű, felvallalt kapcsolatot kialakitani valakivel. 30 eves vagyok, megfelelo onbizalommal, Nem gondolom,hogy bekepzelt lennék, de tisztaban vagyok azzal, hogy szep es intelligens vagyok, megfelelo egzisztenciaval rendelkezem, nem keresem a bmw-s pasikat, de nem titkolom, hogy van egy szint aminel nem szivesen adnam alabb, a szint amit magamnak teremtettem meg. Tipikus independent woman, a hottiet vegigolvasva, szende kislany es dogos no egyben, aki utan megfordulnak a pasik. De ezt csak erdekessegkeppen irtam le, ezek alapjan nem sok nehezsegem kene hogy legyen a pasikkal, de sajnos megis van...Evek ota nincs egy normalis, felvallalt kapcsolatom. Nehezen leszek szerelmes, viszont ha kialakul valaki irant, nagyon nehezen engedem el, azonnal feladom onmagam, barmit megtennek erte, harcolok a vegsokig es a megfelelo onbizalmam hirtelen sehol sincs. Tudom, hogy itt rontom el, tudom, hogy sokkal visszafogottabbnak kene maradnom, kevesbe kimutatni, tudom az elmeletet. De vajon mi a legjobb megoldas egy bizonyos szituacioban: 2 es fel eve nyaralas alkalmaval ismerkedtunk meg, elso pillantasra megfogott, ami nalam nagyon ritka, de csak elveztuk az egyutt toltott nyaralast, ő frissen lepett ki egy hosszu parkapcsolatabol, ami mar elmondasa szerint haldoklott. Kulfoldi, 1000 km valaszt el minket egymastol, napi kapcsolatban maradtunk egymassal, ennek ellenere csak fel ev utan talalkoztunk ismet. Tokeletes hetvege volt, de valami fura lett a talalkozas utan, ezt egy nő megerzi, termeszetesen a volt baratno ismet kivetette ra a halojat, akarki akarmit mond, o volt a kozeleben, multjuk volt, szerintem ez igenis szamit, mert sajnos sokszor a kenyelmesebb megoldast valasztjak a ferfiak. Vegul tavaly nyaron ismet szakitottak es ez mar veglegesnek tunik 10 ev utan. Koztunk a kommunikacio soha nem szunt meg, maximum csokkent, szinte mindent megoszt velem, a szakitasuk utan par honappal egyszercsak bejelentette hogy ideutazik Pestre mert latni szeretne. Ismet tokeletes par nap volt, de az utolso este elerzekenyultem es az erzeseimrol beszeltem, amin vegigmentem ket ev alatt es megint itt van mellettem. Latszott, hogy nem tud ezzel a szotuacioval mit kezdeni es ismet tavolsagtartobb lett. En oda jutottam, hogy megkertem, ne keressuk egymast, mert nekem ez nagyon nehez es talan kesobb ujra tudunk higgadtan beszelni egymassal. Ennek ellenere neha kaptam tole egy uzenetet nagyon vicces urugyekkel, keptelen voltam ra haragudni, aztan egyik uzenetvaltas alkalmaval elmondta, hogy a legjobb baratjaval beszeltek rolam es o is felhivta ra a figyelmet, hogy en vagyok hozza a legoszintebb es leghusegesebb lany miota ismerjuk egymast es miert nem latogatom meg ha van kedvem. Termeszetesen nem tudtam nemet mondani, de elhataroztam,hogy kemeny leszek es most mar dontest kell hoznunk. Ismet tokeletes par napot toltottunk egyutt, kedves volt, gondoskodo, minden korulottem forgott, barataival,kollegaival is talalkoztunk, de megint azt erzem,hogy nem jutottunk egyrol a kettore. Azt mondta,hamar latni szeretne ismet es ugyis meglatjuk,hogy alakul. Tudom turelmesnek kell lennem, csak semmi push, de megsem birok sok idot es energiat mar erre aldozni, akarmennyire is szeretem. Ebben szeretnek segitseget kerni, mi a megfelelo viselkedes ilyenkor,hogy tudnam szepen ovatosan egy bizonyos iranyba elvinni ezt a dolgot. Arra a dontesre jutottam, hogy ha 1-2 honapon belul nem talalkozunk ismet akkor elkoszonok tole egy eletre. Ugy gondolom,hogy ha valaki igazan fontos nekunk akkor igenis teszunk erte erofesziteseket, csak unalmas hogy mindig akkor nyilik fel a szemuk ha komolyan veget akarunk vetni az egesznek....
Bocsanat a hosszura sikerdett bejegyzesert :)
Hasonlo
Szia, a leveles elején amit írtál mintha magamat láttam volna. Én is hasonló cipőben járok. Ugyanez az életkor , megfelelő életstílus , szep ruhákba járok es adok magamra. Nem vok kihívó, de magabiztos es dögös. Jo állásom van es jol érzem magam a bőrömben. Megsincs több mint 3 éve komoly. Próbálom alkalmazni a hottiet es tudatosan nem naivan kezelni a férfiakat. De ok csak az online világban es a munkájukban élnek na meg a sport es a kocsik. Valóban nem akarnak elkotrlezodni es eszük ágában sincs erőfeszítést tenni... uh üdv a klubban ☺
Szomorú...
Tényleg nagyon sajnalom, hogy egyre többen vagyunk ilyen helyzetben...Viszont tényleg kivancsi lennék, hogyan lehet felnyitni a szemüket, mert nagyon azt érzem, hogy a férfiak es a nők is hatalmasat változtak, egyre kevesebben vagyunk azok akik a klasszikus es a dögös nőt is megtestesitjuk egyben es egyre kevesebb az a férfi aki tényleg ezt keresné. Plusz egyre kevesebb az aki nyíltan felvállalná, hogy találkozgat valakivel, büszke lenne ra, nyitott is lenne, hogy esetleg több is kialakuljon es nem csak a tudatos irányítás uralkodna...Hogyan érhetnénk el amit szeretnék ezeknek a valójában sikeres, intelligens pasiknal, akik minden pozitívummal rendelkeznek, kivéve a megfelelő érzelmi intelligenciával...Akikbe eddig beleszerettem, összesen 2 ember, komolyan fel tudtam volna nézni rájuk es ezért nehez őket elengedni...
Jelenleg én egy 38eves
Jelenleg én egy 38eves egzisztenciaval Rendelkező, sportos, okos es igen intelligens férfival kommunikalok vagyis tennem es én sem ertem miért nem akar jobban megismerni. Nem sexeltem vele , kedves vok es laza , mosolygós de tudom h rajtam kívül még több csajnak nyomja a dumát de hát az szerepel a tananyagban h nem aggódunk a többi no miatt es amúgy pont nem is érdekelnek mert tudom magamról h jol nézek ki.
Na meg az is szerepel h vadásszuk le , ne hagyjuk h más tegye meg. Ezen vagyok de megeroszakolni nem lehet ha nem akar találkozni hat nem akar. Nehéz h ne legyél nyomulós de adjál jelet is neki. De ő meg lehet h csak ugy tekint rad mint egy a sok közül. Pedig kimutatom az ertekeimet azt h mit szeretek mik a vágyaim stb.
Lányok van közöttünk olyan,
Lányok van közöttünk olyan, aki már az összes pontot végig tudta csinálni egy férfivel, amiket Péter leírt? Kíváncsi lennék a tapasztalatokra :-)
Sziasztok tanács
Sziasztok ,nekem tanács kell van egy srác akinek tetszek és nekem is bejön és elmondta pár embernek abból pletyi lett melon,nem igen jön hozzam bár m.tarsaim mondtak tetszem neki meséltek neki rólam egyszer jött oda a srác azóta neten beszélgetünk igaz idősebb nálam pár évvel ő mondta keressem meg megkerestem azóta beszélünk persze ő ír mindig nekem így talizni nem taliztunk egyszer elkísért,össze akarnak m.tarsaim hozni minket mondjuk azóta senkinek se beszélek róla ,sokat beszélgetünk de egyből olyan dologra gondol kicsit felénk elején nem sokat mert beszélni mostanában rengeteget beszélgetünk ,most nem tudom tetszhetek e neki vagy csak játszik velem számom elkérte de meg nem hívott fel meg még nem taliztunk hogy élőben beszéltünk volna,persze ő is kerüli a pletykát ,de miért van az hogy nem ismer és egyből rosszra gondol.. úgy nem is ismerjük nagyon egymást szerintetek tetszhetek neki vagy szórakozik? Persze nekem tetszik meg láttam figyelget meg mosolyog rám de lehet bátortalan
!
En tudom mi az ertekem a pasik nem tudjak
Egy audrey hepburn jo vagany sexi no.o megtanulta a kifinomult noiesseget.ez volt a szerepe folyton.johogy ennyi ido alatt megtanulta.de egy atlag no nem tudja megtanulni mert nem szineszno.es nem lehet jatszani az eletben.plusz egy szereny visszafokott lany vagyok.egy pasinak folyamatosan csak arra kelek.mikozben egy olyan no aki azt se tudja ki csinalta fel azzal egyut is elt es bem csalta meg...en szerintem nekem sosem lesz psrom.es ez nem onbizalom kerdes.hiaba van onbizalom ha nincs parom....
Új hozzászólás